Tavaly évvégén úgy döntöttem, hogy lecserélem az Adobe szoftvereimet és kipróbálom, mi több átállok az Affinity termékcsaládra. Már több mint két hónapja aktívnak, napi szinten használom a programokat. A kérdés az, hogy megérte váltani?
Miért mondtam búcsú az Adobe-nak?
Először is azt kell tisztázni, hogy miért is akartam cserélni, milyen elvárásokkal ültem először az Affinity elé. Az időm nagy részében webdesignnal és mobil appokkal foglalkoztam, amiket Sketchben terveztem – idén még szeretnék Figmára is átállni – éppen ezért az Adobe termékeket elég ritkán használtam. Hetente 2-3 alkalommal megnyitottam az Illustrator ha éppen arculatot terveztem, a Photoshopot is csak színezésre használtam, ha éppen egy weboldalba került egy olyan kép, ahol inkább zöld ing kellett sárga helyett. Az Indesign pedig hónapok óta ott ült magányosan, kattintatlanul a tálcán.
Én ezért fizetek havonta 15-20 ezer forintot? Ez a kérdés merült fel bennem tavaly évvégén és sajnos azt kellett mondjam, hogy “jah, ezért fizetek”. Elsődlegesen azt vártam az Affinitytől, hogy olcsóbb legyen. Ezt elég jól hozza is, hiszen az Affinity 3 programja a Designer – Illustrator alternatíva, a Photo – Photoshop és Lightroom alternatíva illetve a Publish – Indesign alternatíva, minden féle akció és kuponkód nélkül 19 990 forintba kerülnek LIFETIME. Szóval durván 3-4 havi Adobe előfizetésből megvan egy életre a szoftvered. Ami negatívum lehet és erre érdemes figyelni, hogy az operációs rendszerek között nincsen átjárás vagyis ha megveszed Windowsra és utána veszel egy Macbookot akkor bizony újra meg kell venned a szoftvereket.
Az Adobe-nak persze vannak más szolgáltatásai nem csak a szoftverek, hiszen az előfizetésedhez jár tárhely, olcsóbb az Adobe Stock előfizetés és ami számomra a legnagyobb dilemmát okozta az az Adobe Fonts. Aki nem használja még annak nagyon ajánlom, mert nagyon sok, szép és egyéb más esetben elég drága betűtípusokat használhatsz ingyen az Adobe előfizetáseddel. A nagy negatívuma lehet, hogy szintén felhő alapon működik, azaz a fontokat nem tudod letölteni csak bekapcsolni és nem csak az Adobe szoftvereidben tudod használni éppen ezért nem tudtam teljesen búcsú inteni az Adobe-nak, így lett egy 5 dolláros In-Copy előfizetésem.
Első napok
Ha már több mint egy évtizede használsz egy szoftvert, tökéletesen tudod csukott szemmel is, hogy az eszközök, hogy jönnek egymás után, milyen billentyű kombinációk vannak, az egész felületet is teljesen magadra szabtad majd jön egy frissítés, ahol mostantól nem kell nyomni a shiftet, hogy méretarányosan nagyítsd az objektumokat, akkor úgy érzed ez itt, amiben vagy, ez egy másik világnak a pokla. Ha pár évvel ezelőtt, mikor ezt kitalálta az Adobe, hogy ezt az apróságot megváltoztatja és a felhasználók kínkeservesen szoktak csak hozzá, akkor szerinted milyen lehet odaülni egy teljesen új szoftver elé? A motivációid, a szakértelmed, minden amiben sikeresnek hitted magad megkérdőjeleződik, mert egy olyan egyszerű feladatot sem tudsz véghez vinni, mint visszaforgatni az artboardot.
Borzasztóan nehéz leküzdeni azokat a rutinokat, metódusokat és szokásokat, amiket az Adobe programokban használtál. Keresed ugyanazokat a kifejezéseket de nem találod mert itt nem “Send to back” hanem “Move to back”. Persze az Adobe szoftvereken belül is voltak olyan baromságok, mint egyes programokban máshogy kellett maszkolni mint a másikban de ha beülsz egy Affinity elé egy sokadik, teljesen más módszert kell alkalmaznod – és őszintén én a mai napig nem értem csak 3-4. próbálkozásra sikerül, amit akartam.
A másik fő problémám az első napokban az volt, hogy bizony voltak olyan eszközök, munkamódszerek, lehetőségek, amiket úgy ítélt meg az Affinity csapata, hogy nem hozzák át mert “senki” nem használja. Ilyen például a forgatható segédvonalak vagy a Shape builder tool, amivel egy suhintással meg tudtam szabadulni felesleges részektől. Az Affinityvel sokszor kénytelenek vagyunk új szokásokat felvenni.
A legidegesítőbb talán mégis az, hogy a Cmnd + görgetéssel elforgatom a teljes artboardot de visszaállítani ugyanígy már nem lehet mindig marad 0.00003 fok ferdeség benne és akkor jöhet a keresgélés a Reddit mélyén, hogy erre mi a megoldás. Felmerülhet a kérdés, hogy miért is görgetek én a Cmnd társaságában? Nos, mert a Sketchben ez a nagyítás nem az Alt + görgetés. Természetesen az Adobe termékekben is Alt + görgetés a nagyítás de ott a Cmnd + görgetéssel csak jobbra-balra mozdult el az artboard, ami kevésbé idegesítő jelenség.
2 hónap után
Vannak dolgok, amiket egészen megszoktam már, mi több megszerettem. Ilyen például az, hogy rengeteg előredefiniált alakzat van, amiket nagyon egyszerű módosítani. Habár nem volt egyszerű hozzászokni, de szintén sokkal jobbnak találom már a kijelölő rendszerét az Affinitynek, ugyanis itt csak azokat az objektumokat jelölöm ki, amik teljes egészében benne vannak a kijelölésben szemben az Adobe termékekkel, ahol ha egyetlen pontja is belekerül, akkor az egész alakzatot kijelölted. Ennél már csak az lenne jobb – amit más iparágakban használnak már – ha jobbról balra húzod a kijelölés, akkor az egyik metódus érvényesül, ha balról jobbra akkor pedig a másik.
Egy másik funkció, amit csak imádni lehet az a hasonló dolgok kijelölése ugyanis az Affinityben kiválaszthatjuk, hogy miben legyen hasonló.
A legtöbb tapasztalatom a Designerrel van, ezt használtam a legtöbbet, a Photo ugyanúgy megmaradt színezgetésekre, a Publisher pedig csak véletlenül nyílt meg. A helyzet pedig az, hogy azért egyre jobban szokok hozzá és kedvelem meg a Designert. A Photoval még néha kiabálunk egymással de ebből pont az a tanulság, hogy át lehet állni, hozzá lehet szokni csak használni kell, de ehhez pedig időre van szükség.
Van azonban egy probléma, ami szépen lassan jött csak elő, méghozzá az, hogy nem piaci standard. Ha teljesen nulláról tervezel, akkor sosem fogsz találkozni ezzel a problémával azonban ha vásárolsz illusztrációkat, mockupokat akkor előbb utóbb bele fogsz botlani olyan anyagokba, ahol vannak bizony problémák. Nekem egyes fájlok fehér lappal nyíltak meg, mások nem voltak szerkeszthetőek mert egyetlen nagy pixeles képpé változott az egész EPS állomány. A Photo többször is nem kezelte megfelelően a smart objecteket (ezeket előzetesen még engedélyezni is kell), máskor pedig a lekerekítések tűntek el.
Verdikt
Az Adobehoz hasonlóan az Affinity is nagyon szexi videókat tud csinálni, hogy mennyi csilli-villi lehetőség van a szoftverben, azonban ezeket a felhasználók nagy része soha nem fogja felhasználni. Az Affinity termékcsalád bőven alkalmas a piaci munkára, nem egy hobbi-designereknek szánt megoldás, hanem egy olyan eszköz, amivel professzionálisan de a mai kornak megfelelően egyszerűen lehet dolgozni. Az Affinity abban erősebb mint az Adobe, hogy nem egy pilótafülkében érzed magad, amikor megnyitod. Két kérdés maradt még?
Kiknek nem ajánlom?
- Azoknak a boomereknek, akik nagyon nem akarják megtanulni az új eszközök használatát, mert a mostani eddig is bevált, ezután is jó lesz.
- Akiknek nincs idejük belejönni, mert mindennap anyagot kell leadni és haladni és szorítanak a határidők. Alapból is bele fogsz őrülni az elején, hogy minden folyamatod 3x annyi időbe telik mert nem találod az eszközöket és a billentyű kombinációkat. Ne fejeld meg ezt azzal, hogy még a deadline-ok is a nyakadba lihegnek.
- Azoknak akik sok letöltött anyaggal dolgoznak, mert bizony lesznek olyanok, amik nem kompatibilisek vele.
- Akik kihasználják az Adobe minden szolgáltatását a felhőtárhelyen keresztül egészen addig, hogy még Premiert vagy After effectset is használnak.
Kiknek ajánlom?
- Akik szeretnének professzionális programokat használni olcsóbban
- Ha most állsz neki a grafikus szakma kitanulásának nyugodtan szocializálódj Affinity szoftverekkel. Én támogatnám, hogy az iskoláknak is Affinity szoftverjeik legyenek.
- Akik csak a grafikusi szentháromságot használják (Ps, Ai, Id).
Megérte váltani? Néha esténként még nézegetem hátha van valami jó Adobe akció és visszatérhetek de sokszor már stokholm szindrómának érzem.