Category

Bejegyzések

Mennyibe kerül egy magyar szabadúszó grafikus?

Egy pályakezdő grafikus első kérdései között mindig ott az árazás. Számtalanszor találkozhattunk már azzal a kérdéssel, hogy mennyit kérhetek el ezért vagy azért és erre mit válaszol mindig a piac? “Mennyibe kerül egy autó?” Ez az összehasonlítás azt feltételezi, hogy például a logók ára is olyan szerteágazó, mint az autóké, ami való igaz, azonban mindkét esetben van átlagunk és vannak határértékeink. 2022 elején publikáltam egy kérdőívet, aminek az eredményeit ebben a cikkben teszem közzé.

A kitöltők


A kérdőívet 206 alkalommal töltötték ki, azonban egyik kérdésre sem volt kötelező válaszolni ezzel elkerülve, hogy valaki a grafika olyan ágára mondjon árat, amiben nem tevékenykedik. Éppen ezért egyes kérdéseknél a válaszadók száma nem éri el a 206-ot.

A grafikus és természetesen a legtöbb kreatív szakma nem értékelhető binárisan azaz nem az az egyetlen kritérium, hogy el lett-e végezve a feladat vagy sem. Ugyanakkor egzakt sem mérhető a teljesítmény mint egy futószalag melletti munkás esetében a darabszámmal. Kénytelenek vagyunk mégis valahogy különbséget tenni grafikus és grafikus között és ezt való élethez, a piachoz hasonlóan a szakmában eltöltött évek alapján tettük meg a kérdőívben.

Kitöltők megoszlása a szakmában töltött évek alapján

Kik az ügyfelek?


Ha már a gyakori pályakezdő kérdéseknél járunk akkor itt egy másik a “honnan szerezzek ügyfeleket?”. A kérdőívből kiderült, hogy a hazai grafikusok túlnyomórészt kis- és középvállalkozásoknak dolgoznak. Második helyen -bár nagyon lemaradva – az ügynökségek és stúdiók végeztek, azaz az alvállalkozói státusz. Érdekes, hogy szinte minden szinten megjelennek a különböző szektorok képviselői, azaz nem kell bizonyos szintű tapasztalat, hogy egy multinak vagy egy médiacégnek dolgozhass. 

 

Ügyfelek megoszlása szektoronként

Egy másik kérdésben arra kerestük a választ, hogy mennyire dolgoznak külföldi ügyfelekkel a magyar grafikusok. Itt az derült ki, hogy alig dolgozunk külföldre és szintén nincs semmilyen összefüggés a tapasztalat és eközött.

Ügyfelek megoszlása lokáció alapján

Ha szabadúszó grafikus vagy akkor fel kell tenned magadnak a kérdés, hogy állandó ügyfeleknek szeretnél dolgozni vagy egy-egy nagyobb projektből akarsz megélni. Persze erre most nem ad választ ezt a cikk, ez egy sokkal bonyolultabb kérdés és alapvetően meghatározza a branded. Az azonban kiderült, hogy minél tovább van valaki a szakmában annál több állandó ügyféllel dolgozik.

Megrendelések jellege

Számtalan módszer létezik az ügyfélszerzésre, akár azt is mondhatnám, hogy ügyfelet bárhol lehet szerezni. Én például már szereztem ügyfelet a Dürer Kert pultjánál de a mosogatógép szerelőt is beszerveztem egy weboldal tervezésre. Nézzük most a hagyományos technikákat, hogyan alkalmazzák a haza grafikusok.

A kérdőívből kiderült, hogy a személyes kapcsolatok és a továbbajánlás az, ami a legjobban pörgeti az üzletet. Futtathatunk hirdetéseket – amiket a haza grafikusok alig tesznek – mégis az elégedett ügyfél a legjobb marketing csatorna.

Ügyfélszerzési módszerek

Design business

Ha már az egész kérdőív az árazásról szól akkor nézzük meg azt is, hogy mi alapján árazunk, mi az ami befolyásolja?

A hazai grafikusok nagy részét semmi, azaz fix árakon dolgoznak. Számomra ez azért fura mert ha veszünk egy logótervezést példának, nem vállalhatjuk ugyanannyiért egy 1-2 fős cégnek, akiknek a csak a weboldalukon fog megjelenni és annak a multinak, aki az egész világot telerakja vele, hiszen az utóbbinál sokkal nagyobb a felelősségünk.

Ez a fajta különbség projekt is projekt között, azaz a cégméret került a második helyre alig lemaradva a határidőtől. Ezután következik a módosítási körök száma illetve a hosszútávú együttműködés lehetősége de a verziók száma már kissé lemarad. A kapcsolattartó személyisége és a cég portfólió értéke – vagyis az, hogy mennyire “menő” az adott cégnek dolgozni már kevésbé fontos. A cég tulajdonosának a politikai véleménye pedig szerencsére nagyon elenyésző számban jelenik meg az árazásban. 

Árat befolyásoló tényezők

A magyar közfelfogás a pénzzel kapcsolatban – az, hogy nem beszélünk róla – nagyban rontja az üzleti lehetőségeinket is. Sem alkuban sem alternatív megoldásokban nem vagyunk jók éppen ezért nagyon sokszor találkozom a mentorálásaim alkalmával azzal a jelenséggel, hogy ha valaki nem tudja kifizetni az adott grafikus árait akkor vagy lentebb mennek az árak vagy egyszerűen nem születik meg a deal. Minden mentoráltamat alternatív és kreatív megoldás megtalálására próbálom sarkallni, hogy ne kelljen egyre olcsóbban egyre kevesebb embernek dolgozni.

A kérdőívből kiderül, hogy többen vannak, akik nyitottak ilyen megoldásokra de a kitöltők majd fele, egyáltalán nem él ezekkel a lehetőségekkel.

Alternatív fizetési megoldások

Az előző felmérésnél többször is felmerült az a kérdés, hogy mégis mennyit költünk havonta a vállalkozásunkra. Ebbe beletartoznak az adók, az irodabérlés, a szoftverek, a könyvelő díja és minden, ami segíti a vállalkozás működését. Érdekes volt azt is látni, hogy nincs jelentős összefügés a vállalkozásra költött összegek és a bevételek között (alsó ábra: piros-bevételek, lila-kiadások)

A vállakozásba fektett havi összeg

Logó és arculattervezés

Egy logó beárazása valóban nem egyszerű feladat, hiszen itt inkább értékalapú árazást használunk, azaz teljesen mindegy, hogy hány órát dolgozunk vele az előállított termék árát az határozza meg, hogy milyen értéket képvisel a vásárló számára. Egy logó- és arculattervezés nem a pentoollal kezdődik és ezt mutatom be a Vizuális branding videó kurzusomban is. 

A piachoz hasonlóan a kérdőív is cégméret alapján tesz különbséget, hiszen ha egy nagyobb cégnek dolgozunk, több felületen, akár szerte a világban kint lesznek a terveink így ez nagyobb felelőséggel, odafigyeléssel, kutatással jár. Ha egy hatalmas cégnél valamit elrontunk és 2-3 év múlva megint cserélni kell mindenhol a logót, az elég nagy pénzügyi tétel.

Az első kategória egy 1-2 fős induló vállalkozás, a második egy 5-6 fős más több éve stabilan a piacon lévő szereplők, a harmadik pedig egy 100+ főt alkalmazó nagymúltú vállalat. 

Logótervezés árak 0-1 év tapasztalattal

Logótervezés árak 2-3 év tapasztalattal

Logótervezés árak 3-5 év tapasztalattal

Logótervezés árak 5-10 év tapasztalattal

Logótervezés árak 10-15 év tapasztalattal

Logótervezés árak 15-20 év tapasztalattal

Logótervezés árak 20+ év tapasztalattal

Az arculattervezés esetében a 3 kategóriát a munka mennyisége alapján határoztuk meg. Az első csomag egy 2-3 elemet tartalmazó arculat, amiben például névjegy, rollup esetleg social template van. A második egy 5-10 elemből álló arculat. A harmadik pedig egy teljes arculat, kézikönyvvel együtt. 

Arculatettervezési árak

Egy ilyen projektnél kérdéses lehet a forrásfájl átadása, például a névjegykártyáé, hogy a továbbiakban az ügyfél házonbelül vagy más grafikussal gyártathasson újakat. 

Forrásfájlok átadása

Webdesign

A webdesign még a 2010-es évek elején inkább fejlesztői one-man show volt, mára azonban már több szakember együttes munkájával születik meg egy digitális termék. Az érintő képernyős mobilok és az azokhoz kapcsolódó technikai szabályok megjelenésével, amilyen a responsive grid system például egyre mélyebb és egyre mérnökibb tudásra volt szükség a web- és UI design területén és ezeket a skillek sajátíthatod el a Digitális terméktervezés videó kurzusomban.
 
Mentorálásaim alkalmával többször is azt veszem észre, hogy hiába van tehetsége és érzéke a grafikai munkákhoz valakinek, ha nem tud funkcionálisan és rendszerben gondolkodni, akkor nem lesz képes jó digitális felületeket létrehozni. 
 
Webdesign tekintetétben ismét 3 kategóriát különböztetünk meg. Az első egy 5-6 szekcióból álló landing oldal alapvető modulokkal mint a hírlevél vagy az ártáblázat. A második egy 4-5 aloldalból álló egytermékes startup bemutatkozó oldala, ahol csomag összehasonlítás és vásárlói vélemények is vannak többet között. A harmadik egy összetett sport platform, ahol meccsekre lehet jegyet venni vagy élő közvetítéseket nézni. 

Webdesign árak

Egy digitális termék megtervezése, amilyen egy weboldal vagy egy mobil app már sokkal összetettebb feladat. A kérdőívben arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen egyéb nem grafikai feladatokat látnak még el a haza grafikusok. 

A wireframe tervezés az utóbbi években feljött és egyre többen használják csak sokszor feleslegesen. Egy egyszerű landing oldalnak nem kell wireframet tervezni mert a user nem jut el sehova, de erről majd részletesebben egy későbbi cikkben.

Grafikai tervezésen túli feladatok

Illusztrációk

Sokáig óckodtam attól, hogy a kérdőívbe rákérdezzek illusztrációs munkákra is, mivel ez egy annyira specális terület, annyival másabb kritériumok jelenhetnek meg, amikre nem is gondolnék. Végül mégis pár fontosabb kérdés erejéig beemeltem az illusztrátokat is. 
 
Az első kérdésben arra voltam kiváncsi, hogy mennyiért rajzolnának egy kisebb, bizonyos folyamatot vagy funkciót bemutató illusztrációt egy weboldalra. A második kategória pedig egy egészoldalas illusztráció egy magazinba. 

Illusztrációs árak

Egy nem rég befejezett branding projekt kapcsán is felmerült a kérdés, hogy kell-e vektoros illusztráció. Habár eredetileg csak a weboldalra terveztünk később kiderült, hogy mégis szeretnék a bolt frontján is felhasználni így nagyon jól jött, hogy vektorosan terveztünk.

Rajzok technológiája

Az illusztrátorokat a cikk elején felsorolt változókon kívül még egyéb dolgok is befolyásolhatják. Nem mindegy például, hogy csak körvonalakat kell rajzolni vagy a tökéletes színskálát is meg kell alkotni hozzá. 

Árat befolyásoló tényezők

Printek


Az iskolákban is nagy figyelmet fordítanak a printek tervezésére, habár azt mondja, hogy eltűnőben vannak. Szerintem csak egyszerűen átalakulnak. Azok a koncert vagy színhházi plakátok, amik régebben az utcákat díszítették, most facebook események borítóképei. A méretarány lehet megváltozott de a metódus, az elmélet nem.
 
A printek kérdéskörében újra három kategória állt fel. Egy plakát, egy 6 oldalas LA4-es leporello és egy 36 oldalas A5 méretű kiadvány. Mindegyikhez adottak a képek, a szöveg és minden grafikai elem csak össze kell rakni.

Print árak

Összegzés


A kérdőív utolsó két kérdése egy-egy összegző kérdés. Arra voltam kiváncsi, hogy mennyi a medián óradíj és a medián bevétel. A két szám között azonban van egy kis anomália. Ha 5000 forintos óradíjjal számolok havi 168 órával, akkor 800 000 feletti összeg kellene kijöjjön ezzel szemben 1-3 éves tapasztalattal ennek a negyede jön be. Ha csak napi 4 órával számolok, mert végülis azért lettél vállalkozó, hogy ne kelljen annyit dolgozni, akkor is 2x ennyi kellene legyen. 
 
Ugyanilyen anomália, hogy 15-20 év tapasztalattal többet keresnek alacsonyabb órabérrel. Ezekre a miértekre érdemes lenne megtalálni a válaszokat a jövőben.
 
Nagyátlagban tehát egy magyar grafikus 6000 forintos óradíjjal dolgozik és havonta 335 000 forintot keres. 

Óradíj

Havi bevételek

Verdikt

Nem egyszerű összehasonlítani a 2018-as felméressel hiszen nem pont ezek a kérdések voltak és sokszor a metódus sem egyezik, azonban ha kicsit messzebről ránézünk, akkor azt láthatjuk mégis, hogy az árak stagnálnak. Jöhet itt infláció, chip hiány, technológiai fejlesztések, mi továbbra is annyiért dolgozunk mint apáink és apáink apái és apáink apáinak apái …
 

 
 
Köszönet a segítségért Lender Andinak, Papp Ádám, Mayer Tamásnak és Szabó Gabinak… és persze minden kitöltőnek. 

Hogy nem lettem Affinity rajongó

Tavaly évvégén úgy döntöttem, hogy lecserélem az Adobe szoftvereimet és kipróbálom, mi több átállok az Affinity termékcsaládra. Már több mint két hónapja aktívnak, napi szinten használom a programokat. A kérdés az, hogy megérte váltani?

Miért mondtam búcsú az Adobe-nak?

Először is azt kell tisztázni, hogy miért is akartam cserélni, milyen elvárásokkal ültem először az Affinity elé. Az időm nagy részében webdesignnal és mobil appokkal foglalkoztam, amiket Sketchben terveztem – idén még szeretnék Figmára is átállni – éppen ezért az Adobe termékeket elég ritkán használtam. Hetente 2-3 alkalommal megnyitottam az Illustrator ha éppen arculatot terveztem, a Photoshopot is csak színezésre használtam, ha éppen egy weboldalba került egy olyan kép, ahol inkább zöld ing kellett sárga helyett. Az Indesign pedig hónapok óta ott ült magányosan, kattintatlanul a tálcán.

Én ezért fizetek havonta 15-20 ezer forintot? Ez a kérdés merült fel bennem tavaly évvégén és sajnos azt kellett mondjam, hogy “jah, ezért fizetek”. Elsődlegesen azt vártam az Affinitytől, hogy olcsóbb legyen. Ezt elég jól hozza is, hiszen az Affinity 3 programja a Designer – Illustrator alternatíva, a Photo – Photoshop és Lightroom alternatíva illetve a Publish – Indesign alternatíva, minden féle akció és kuponkód nélkül 19 990 forintba kerülnek LIFETIME. Szóval durván 3-4 havi Adobe előfizetésből megvan egy életre a szoftvered. Ami negatívum lehet és erre érdemes figyelni, hogy az operációs rendszerek között nincsen átjárás vagyis ha megveszed Windowsra és utána veszel egy Macbookot akkor bizony újra meg kell venned a szoftvereket.

Az Adobe-nak persze vannak más szolgáltatásai nem csak a szoftverek, hiszen az előfizetésedhez jár tárhely, olcsóbb az Adobe Stock előfizetés és ami számomra a legnagyobb dilemmát okozta az az Adobe Fonts. Aki nem használja még annak nagyon ajánlom, mert nagyon sok, szép és egyéb más esetben elég drága betűtípusokat használhatsz ingyen az Adobe előfizetáseddel. A nagy negatívuma lehet, hogy szintén felhő alapon működik, azaz a fontokat nem tudod letölteni csak bekapcsolni és nem csak az Adobe szoftvereidben tudod használni éppen ezért nem tudtam teljesen búcsú inteni az Adobe-nak, így lett egy 5 dolláros In-Copy előfizetésem.

Első napok

Ha már több mint egy évtizede használsz egy szoftvert, tökéletesen tudod csukott szemmel is, hogy az eszközök, hogy jönnek egymás után, milyen billentyű kombinációk vannak, az egész felületet is teljesen magadra szabtad majd jön egy frissítés, ahol mostantól nem kell nyomni a shiftet, hogy méretarányosan nagyítsd az objektumokat, akkor úgy érzed ez itt, amiben vagy, ez egy másik világnak a pokla. Ha pár évvel ezelőtt, mikor ezt kitalálta az Adobe, hogy ezt az apróságot megváltoztatja és a felhasználók kínkeservesen szoktak csak hozzá, akkor szerinted milyen lehet odaülni egy teljesen új szoftver elé? A motivációid, a szakértelmed, minden amiben sikeresnek hitted magad megkérdőjeleződik, mert egy olyan egyszerű feladatot sem tudsz véghez vinni, mint visszaforgatni az artboardot.

Borzasztóan nehéz leküzdeni azokat a rutinokat, metódusokat és szokásokat, amiket az Adobe programokban használtál. Keresed ugyanazokat a kifejezéseket de nem találod mert itt nem “Send to back” hanem “Move to back”. Persze az Adobe szoftvereken belül is voltak olyan baromságok, mint egyes programokban máshogy kellett maszkolni mint a másikban de ha beülsz egy Affinity elé egy sokadik, teljesen más módszert kell alkalmaznod – és őszintén én a mai napig nem értem csak 3-4. próbálkozásra sikerül, amit akartam.

A másik fő problémám az első napokban az volt, hogy bizony voltak olyan eszközök, munkamódszerek, lehetőségek, amiket úgy ítélt meg az Affinity csapata, hogy nem hozzák át mert “senki” nem használja. Ilyen például a forgatható segédvonalak vagy a Shape builder tool, amivel egy suhintással meg tudtam szabadulni felesleges részektől. Az Affinityvel sokszor kénytelenek vagyunk új szokásokat felvenni.

A legidegesítőbb talán mégis az, hogy a Cmnd + görgetéssel elforgatom a teljes artboardot de visszaállítani ugyanígy már nem lehet mindig marad 0.00003 fok ferdeség benne és akkor jöhet a keresgélés a Reddit mélyén, hogy erre mi a megoldás. Felmerülhet a kérdés, hogy miért is görgetek én a Cmnd társaságában? Nos, mert a Sketchben ez a nagyítás nem az Alt + görgetés. Természetesen az Adobe termékekben is Alt + görgetés a nagyítás de ott a Cmnd + görgetéssel csak jobbra-balra mozdult el az artboard, ami kevésbé idegesítő jelenség.

2 hónap után

Vannak dolgok, amiket egészen megszoktam már, mi több megszerettem. Ilyen például az, hogy rengeteg előredefiniált alakzat van, amiket nagyon egyszerű módosítani. Habár nem volt egyszerű hozzászokni, de szintén sokkal jobbnak találom már a kijelölő rendszerét az Affinitynek, ugyanis itt csak azokat az objektumokat jelölöm ki, amik teljes egészében benne vannak a kijelölésben szemben az Adobe termékekkel, ahol ha egyetlen pontja is belekerül, akkor az egész alakzatot kijelölted. Ennél már csak az lenne jobb – amit más iparágakban használnak már – ha jobbról balra húzod a kijelölés, akkor az egyik metódus érvényesül, ha balról jobbra akkor pedig a másik.

Egy másik funkció, amit csak imádni lehet az a hasonló dolgok kijelölése ugyanis az Affinityben kiválaszthatjuk, hogy miben legyen hasonló.

A legtöbb tapasztalatom a Designerrel van, ezt használtam a legtöbbet, a Photo ugyanúgy megmaradt színezgetésekre, a Publisher pedig csak véletlenül nyílt meg. A helyzet pedig az, hogy azért egyre jobban szokok hozzá és kedvelem meg a Designert. A Photoval még néha kiabálunk egymással de ebből pont az a tanulság, hogy át lehet állni, hozzá lehet szokni csak használni kell, de ehhez pedig időre van szükség.

Van azonban egy probléma, ami szépen lassan jött csak elő, méghozzá az, hogy nem piaci standard. Ha teljesen nulláról tervezel, akkor sosem fogsz találkozni ezzel a problémával azonban ha vásárolsz illusztrációkat, mockupokat akkor előbb utóbb bele fogsz botlani olyan anyagokba, ahol vannak bizony problémák. Nekem egyes fájlok fehér lappal nyíltak meg, mások nem voltak szerkeszthetőek mert egyetlen nagy pixeles képpé változott az egész EPS állomány. A Photo többször is nem kezelte megfelelően a smart objecteket (ezeket előzetesen még engedélyezni is kell), máskor pedig a lekerekítések tűntek el.

Egy Freepic prémium illusztráció. Szerkeszthető, vektoros EPS helyett egy 6 darabos JPG.

Verdikt

Az Adobehoz hasonlóan az Affinity is nagyon szexi videókat tud csinálni, hogy mennyi csilli-villi lehetőség van a szoftverben, azonban ezeket a felhasználók nagy része soha nem fogja felhasználni. Az Affinity termékcsalád bőven alkalmas a piaci munkára, nem egy hobbi-designereknek szánt megoldás, hanem egy olyan eszköz, amivel professzionálisan de a mai kornak megfelelően egyszerűen lehet dolgozni. Az Affinity abban erősebb mint az Adobe, hogy nem egy pilótafülkében érzed magad, amikor megnyitod. Két kérdés maradt még?

Kiknek nem ajánlom?

  • Azoknak a boomereknek, akik nagyon nem akarják megtanulni az új eszközök használatát, mert a mostani eddig is bevált, ezután is jó lesz.
  • Akiknek nincs idejük belejönni, mert mindennap anyagot kell leadni és haladni és szorítanak a határidők. Alapból is bele fogsz őrülni az elején, hogy minden folyamatod 3x annyi időbe telik mert nem találod az eszközöket és a billentyű kombinációkat. Ne fejeld meg ezt azzal, hogy még a deadline-ok is a nyakadba lihegnek.
  • Azoknak akik sok letöltött anyaggal dolgoznak, mert bizony lesznek olyanok, amik nem kompatibilisek vele.
  • Akik kihasználják az Adobe minden szolgáltatását a felhőtárhelyen keresztül egészen addig, hogy még Premiert vagy After effectset is használnak.

Kiknek ajánlom?

  • Akik szeretnének professzionális programokat használni olcsóbban
  • Ha most állsz neki a grafikus szakma kitanulásának nyugodtan szocializálódj Affinity szoftverekkel. Én támogatnám, hogy az iskoláknak is Affinity szoftverjeik legyenek.
  • Akik csak a grafikusi szentháromságot használják (Ps, Ai, Id).

Megérte váltani? Néha esténként még nézegetem hátha van valami jó Adobe akció és visszatérhetek de sokszor már stokholm szindrómának érzem.

AOC-tól MZP-ig – Az új ellenzéki arculat

Január elején az Egységben Magyarországért – vagyis az ellenzéki összefogás – a programján kívül bemutatta az új arculatát is. Egyes részei már ismerősek lehetnek azoknak, akik követik a világ- de főleg az amerikai politikát.

Mikor egy pártról vagy egy politikai mozgalomról beszélünk akkor elsődlegesen az ideológia – vagy a populista irányzatoknál annak a hiánya – határozza meg brandet. Úgy ahogy a piaci szereplők körében úgy a politikában is sokszor előfordul, hogy csak szlogenek és külsőségek szintjén kapcsolódnak a baloldalisághoz, liberalizmushoz vagy a zöld mozgalmakhoz. Amerikában a patriotizmus az egyik legerősebb üzenete egy politikai szereplőnek éppen ezért évekig a piros-kék csillagok is sávok uralták a politikai brandeket. A két nagy tömböt, a republikánusokat és a demokratákat a színek, a díszletek, a felhasznált motívumok alapján nem is lehet megkülönböztetni.

Joe Biden 2020
Donald Trump 2016
Barack Obama 2008

Az politikai marketing azonban néha képes megújítani magát és olyan trendeket létrehozni mint amilyen Obama Hope plakátja volt. Ehhez természetesen ki kellett lépni a megszokott keretekből, hiszen ezt a koncepciót sem egy vállalati grafikus hozta össze hanem egy aktivista és street art művész, Shepard Fairey. 2018-ban hasonló úton indult el a Tandem is, mikor megalkották Alexandria Ocasio-Cortez kampányának arculatát.

AOC 2018

Vissza a gyökerekhez

Alexandria Ocasio-Cortez puerto ricoi származású politikus, a Demokrata Párt szocialista szárnyának egyik legismertebb alakja, Bernie Sanders mellett. Az arculata formabontó volt mert szinte teljes egészében elhagyta az addig megszokott patrióta jegyeket. Megmaradt azonban a csillag de ezt is beépítették a felkiáltó jelbe, ami kifejezetten a spanyol anyanyelvű, bevándorló szavazóknak szól. A tervező csapat sokat merített Ceser Chavez és Dolores Huerta munkás mozgalmából, többek között a fotókon szereplő beállást is egy bélyeg inspirálta. A másik fő fontos forrás a luchador (maszkos pankrátorok) plakátjai voltak. A tervezőcsapat tehát visszanyúlt az amerikai kontinens baloldali gyökereihez és ez elindított egy design trendet a politikai mozgalmak és pártok körében.

Forrás: postalmuseum.si.edu
Luchador plakát

Inspirált progresszívek

AOC kampányának arculata a következő szenátusi és különböző képviselői választásokon is visszaköszönt más-más szereplők anyagain. Elsősorban a tipográfia megoldás lett közkedvelt a megdöntött betűkkel és a chevron mintával. A kevésbé bátrak mint Jennifer McClellan vagy Lee Harris a kék-vörös színkombinációt nem merték elengedni azonban voltak olyanok is mint Charles Booker, akik szintén valami merőben újat akartak hozni már messziről nézve is. A sárga szín egy bátor döntésnek is tekinthető Booker szempontjából, hiszen a libertáriusok és ezzel azonosítják magukat, azonban egy 1% alatti pártról van szó.

A trend azonban nem állt meg az óceánnál és Európában is egyre több zöld, progresszív és baloldali jelölt “másolta” AOC kommunikációját.

Sébastien Barles – Francia Zöldek
Padova város (Olaszország) plakátkampánya a maszkhasználat fontosságáról
Ian Brossat – Francia Kommunista Párt

Mindez itthon

Az ellenzéki arculat megjelenése előtt is feltűnt már a magyar politikai életben ez a stílus. A nagyobb közönség elsőként a Momentumnál találkozhatott ezzel a tipográfia megoldással. A párt posztjainak arculata egyébként sem egységes, nagyon szerteágazó posztalapokból dolgozik – amiken sokszor a lila szín sem jelenik meg – így ez a irányzat nem vált a Momentum védjegyévé itthon.

AOC-hoz hasonló politikai és márka identitással jelent meg az előválasztáson Jámbor András vagy éppen Karácsony Gergő 99 Mozgalma is. Új-balos jelöltekként a politikai állásfoglalásuk náluk teszi leginkább indokolttá ezt a vizuális nyelvet.

Az új ellenzéki arculat legegyértelműbb forrása pedig a miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter előválasztási arculata. Habár, ahogy a példák is mutatják, nem ő volt itthon sem az egyetlen, aki ezen a vonalon indult el, de az ő csapata használta konzekvensen és nagy eléréssel ezeket a motívumokat. Érdekesség az, hogy ami mindenhol a kezdetektől fogva egy baloldali, progresszív védjeggyé vált azt itthon egy jobboldali, konzervatív használta a legeredményesebben.

Momentum
Jámbor András
Karácsony Gergő
Márki-Zay Péter

Az ellenzéki arculat

Január elején az ellenzéki pártok egységes arculatba tömörültek. Az egyik fő kihívás a szín kiválasztása lehetett, hiszen a színkör jó része már foglalt és olyat kellett találni, ami egyik pártot sem jelképezi túlzottan – itt megjegyezném, hogy a Jobbiktól nem áll elég messze. Akik követik a magyar politikát azok már decemberben is láthatták ezt az arculatot, hiszen a népszavazási standok és weboldal is már ezzel a színnel készült. A türkiz egyébként rejt magában veszélyt. Habár a másik fő színnel, a sötét kékkel megfelelő kontraszt aránya van, jól olvasató, azonban fehérrel párosítva már elbukik minden WCAG teszten.

Márki-Zay Péter
Karácsony Gergő

A másik problémás része a tipográfia illetve konkrétan a betűtípus. Egy olyan arculatnál, amit széleskörben, sokan használnak és ennyire sok grafikus dolgozik rajta – hiszen minden pártnak saját csapata van – ott egy könnyen elérhető fontot kell választani. Ez a probléma valószínűleg fel is vetődött hiszen van/volt egy jellegzetes, könnyen megkülönböztethető betűtípus illetve egy másik, egyszerűbb, amit akkor használnak ha mindenkinek saját képet kell tervezni vele.

A központilag készült, eredeti betűtípussal
Poszt-template alapján készült inkluzív betűtípussal

Összegzés

Az egységes kampány-arculat jól sikerült. Minőségi, friss, jól megkülönböztethető. Kommunikációs felvetéseim vannak esetleg például a névvel kapcsolatban. Mivel nem készült – érthető módon – saját logó, sőt a szavazólapon is a pártlogók lesznek ott így a név sokkal inkább hat szlogennek, azonban van külön szlogen is, ami megkavarhatja az átlag szavazót.

Egy ilyen széleskörű koalíciót egy irányba terelni még grafikailag sem könnyű éppen ezért én is kicsit elnézőbb vagyok, ha nem pixelpontosan hozzák ugyanazt az egyéni jelöltek és pártok.

A kérdés az maradt, hogy Alexandria Ocasio-Cortez csapata stílust teremtett vagy egyszerűen csak másolják a többiek? Egyik oldalról úgy tűnik – a magyar példát leszámítva – hogy politikai állásfoglalás ezt a vizuális nyelvet használni. A másik oldalról viszont látni kell, hogy AOC arculata a saját és politikai gyökereiből építkezik, a dél-amerikai és bevándorló kultúrából, amiből egy európai, fehér politikus csak a felszínt látja. Nem azért volt sikeres a kampány, mert szépek a döntött betűtípusok hanem mert olyan üzenetet és kultúrát közvetítettek, amire nyitottak voltak a szavazók.